Gyűjtő méhek

Az előző élőben a méhek életéről beszéltem. Ugye a gyűjtő méhek az első 21. napot a kaptárban töltik, jobban mondva a kaptár kijárójáig mennek. 18.-21.- napos korukig őrködnek.

Utána mit csinálnak a gyűjtő méhek?

Február – márciusban kezdődik a gyűjtési szezon a méhecskék életében.
Ilyenkor a gyümölcsfák a mogyoró virágzása kezdődik, megindul a méhecskék gyűjtési szezonja.
Egészen október- novemberig is kihúzódik amíg virágzás van. Ebben az időszakban a méhikék élettartama 5- 7 hét. tehát az első 21. napot a kaptárban töltik. A következő 21.-23. napos kortól kezdődik a nektár és a virágpor gyűjtése. Amikor kirepülnek a kaptárból azzal kezdik, hogy felderítik merre is van megfelelő mennyiségű nektár és virágpor.
Tehát ez kezdődik a méhek életében 21.-23. napos koruktól.

28. napos kortól már propoliszt is gyűjtenek. Ekkor már szélesedik a gyűjtő tevékenységük a méhikéknek. Ebben a korszakukban már mindenféle számukra hasznos dolgot tudnak gyűjteni.
Elérkezik a 30.-33. napos koruk, amikor is kezdik a víz hordását is a kaptárba, ha szükséges.
Februártól kezdődik a fiasítási időszak és ebben az időszakban több vízre vagy folyadékra van szükségük. Tehát nagyon fontos számukra ugyan úgy, mint nekünk embereknek is a folyadék bevitele.
Nagyon fontos, hogy szárazság, nagy meleg esetén még több folyadék, vagyis víz bevitelre van szükségük.
Tulajdonképpen napokra lebontva, röviden ilyen tevékenységeket végeznek a méhikék életük során.
Kérdeztetek pár szakszót és most én ezeknek a jelentését fogom bővebben elmagyarázni.

Az első ilyen szakszó mi is az a szállódeszka?

Beszéltem arról, hogy a méhecske 18-21. napos korig őrt áll, ez az őrség ezen a szállódeszkán van, a kaptár kijáró alatti deszka az a szálló deszka. Erre repülnek rá a méhecskék, akik hozzák a rakományukat és innen repülnek ki erről a szálló deszkáról így is nevezik vagy más néven röpdeszkának is szokták hívni. Ez a kis deszkácska közvetlenül a kijáró alatt helyezkedik el.
Következik a következő szakszó a röpkörzet!

Mi is az a röpkörzet, vagyis mit nevezünk röpkörzetnek?

Nagyon- nagyon pontos megfogalmazás tulajdonképpen benne van a nevében, hogy a méhikék ameddig elrepülnek a kaptártól! Nem is nevezhetjük körnek tulajdonképpen, hanem akkora távolságnak, ami maximum 3-5kilométer távolgású. Ez annyit jelent, hogy 3 kilométerig érdemes a méhikéknem elmenni gyűjteni, viszont, ha már 3km-nél távolabb találnak csak megfelelő élelmet akkor viszont nagyon sok mennyiségű abból amit gyűjtöttek haza felé úton el is fogyasztanak. Tehát az optimális, hogy minél közelebb legyen az a virágzó rét vagy erdő vagy virágzó terület, amiről tudnak gyűjteni. A röpkörzet minél közelebb legyen a kaptárjukhoz és annál több nektárt vagy virágport, vagy propoliszt tudnak bevinni a kaptárba.

Érdekes kérdés, hogy mi az a röplyuk?

Igen ezt itt említettem, hogy röplyuknak hívják tulajdonképpen azt a kis rést, azt a kis nyílást, ami a kaptáron van, ahol kijönnek, erre a kis röpdeszkára. Itt a kis röplyuknál védik meg tulajdonképpen a behatolókat, oda nem tartozók ellen a kaptárt. Itt ezen a röplyukon keresztül végzik a kaptár levegő cseréjét. Mikor nagyon meleg van és olyan helyen vannak, hogy akár 40 fokra is feltud melegedni a kaptár azt szellőztetéssel, vagyis a szárnyuk mozgatásával tudják ezen a röplyukon tulajdonképpen kiszellőztetni. Itt tudják kicserélni a kaptárban lévő meleg levegőt hűvösebbre a szárnyuk mozgatásával.

Hogyan viszik be a kaptárba a méhikék a vizet?

A vizet ugyan úgy, mint a nektárt is a szipókáikkal szívják fel a vizet ugyan abban a hólyagocskában, amiben a nektárt is hozzák, abban viszik be a kaptárba a vizet. Ugyan úgy ezen a kis szívókán át adják át a többieknek a kaptárban.
Igen álltalábban 21 napos korukban haddják el először a kaptárt. Annyiban módosulhat, hogy ha akkora méhlegelőt találtak, hogy nagyon jó távolságban, vagyis közel van, hogy már akár 18 napos korukban is kimehetnek. Így már ekkor is gyűjthetnek virágport és nektárt. Tehát a 21 nap egy átlagos számítás.

Méhkenyeret mire használják a méhikék?

A méhkenyeret ugyan úgy táplálkozásra használják. Ez egy összegyúrt golyócska a méz és virágpor van össze gyúrva tulajdonképpen bele nyomják a sejtekbe és élelem céljából használják, vagyis eleségként.

Méheink eredeti lakása?

Barlang Sziklarepeséseket említik elsőként a kora rajzok is. Később faodú, aztán olyan is, hogy föld üregbe. Oda tudtak biztonságosan családot alapítani.

Mi a méhecskék fészke és mézkamrája?

Fészeknek azt hívjuk, ahol az anya petézik, a család fejlődik és ahol telel. Ez fölé vagy ez mellé van téve a mézkamra pluszban, ahol a mézet raktározzák. Furcsa kifejezés, azonban nagyon fontos dolog.

Hogyan kommunikálnak a méhikék? Nagyon fontos a kommunikáció náluk!

Belegondolunk akkor a kaptárban sötét van, és a kijárónál vagy röplyukon nagyon kevés fény jut be.
Ugye ők sűrűn is vannak a kaptárban főleg mikor nyáron gyűjtési szezonban felszaporodik a létszám 50-70 ezerre. Az egyetlen, amivel tudnak kommunikálni, a tánc.
Mit is jelent ez a kommunikálás?

Vannak felfedező méhecskék, akik elrepülnek és felkutatják, hogy hol van megfelelő méhlegelő. Onnan hoznak minőségi mintát, több helyről is és amelyik mintát elfogadják arra fognak kirepülni. De hogyan is kommunikálják, és találja meg a többi méhecske, és hogyan magyarázzák el nekik, hogy merre is van a méhlegelő?
Ezt tánccal mutatják meg a többi méhecskének és ezt nevezik a méhek táncának. Kétféle van a kör és a riszáló tánc. Tulajdonképpen ezzel a tánccal jelzik, vagyis ezzel a mozgással tudják az irányt és a távolságot is behatárolni. Közel van akkor körtáncnak hívják, ha 100 méter távolságba van a lelőhely, ahonnan a finom nektárt hoztak mintának is, ha ennél távolabbra van akkor riszáló táncnak.
Van egy harmadik tánc is, amit borbély táncnak hívnak. A vízgyűjtés pontos lelőhelyét ezzel a tánccal
kommunikálják le a többi méhecskével, hogy merre van.

Hogyan viszik haza a virágport?

Azt nem a szipókájukkal viszik, mint a vizet és a nektárt, hanem a szőrére van tapadva a virágpor.
Lábukon lévő kefécskékkel kis gombócokká formálják és a hátsó lábukon lévő kis virágpor tartó kosárkában viszik be a kaptárba. A virágpor színe a gyűjtött virág színétől függ.
A kaptárban pedig beleteszi a sejtbe a virágport

Mivel szagol ízlel a méhike?

A méh szagló szerve a csápjában van és azzal érzi az illatokat.
A szájával és csekély mértékben a talpával ízlel.

Mi az a tömegvirágzás?

Az nevezzük tömegvirágzásnak, ahol egyszerre rengeteg virág nyílik például gyümölcsös, repce, vagy akácerdőben stb.

Mi a mézelő növény?

Tulajdonképpen az a növény, ami nektárt termel.

Mit gyűjt a méh?

A méhecske nektárt, virágport, propoliszt és méhszurkot, fontos még hogy vizet is.

A méhek alszanak?

A lényeg, hogy a méhek nem alszanak, sőt téli álmot sem alszanak!
A méhecskék folyamatosan serénykednek, vagyis dolgoznak. Télen sem alszanak, hanem a szárnyuk és testük mozgásával hőt termelnek.

Mi a porzás a méhészetben?

Megtévesztő kérdés, a méhészeti szakirodalomban nem a virág porzásának hívják, hanem inkább tájolásnak vagy déli játéknak hívják. Annyit jelent, hogy amikor a méhecske elmúlt 21 napos akkor betájolja, azaz kirepülnek a kaptárból, ami délidőben van röpködnek és tulajdonképpen a kaptárnak, amiből kiszálltak a nap a helyét rögzítik, vagyis tájolják a nap fele. Irányadó a nap, sőt akkor is, ha felhős az idő akkor is látják a napot így akkor is tudnak tájolni. Fontos a kaptárnak a színe, hogy néz ki mekkora, ezt nevezik porzásnak vagy tájolásnak, déli játéknak.

Mi történik, ha a kaptárban elhullik a méhecske?

Ha a méhecske a kaptárban pusztul el akkor a többi méhecske kiviszi a kaptáron kívülre.
A méhecskéknek nagyon jó tulajdonsága az, hogy a kaptárt mindig tisztán tartják!