Nők nélkül sincs élet. Nem csak hazánkban, egész Európában, világszerte tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése.
A rovarok össztömege évente 2.5%-al csökkent az elmúlt 30 évben, ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, egy évszázadon belül teljesen eltűnhetnek a Föld felszínéről.
A lényeg, hogy jelenlétük a természetben nélkülözhetetlen.
A globális élelmiszer termelés 76%-a, azEurópában élő növényfajok 84%-a függ a házi-és vadméhfajok beporzásától.
Közvetlenül a méhek közel 150 milliárd eurós hasznot hajtanak a globális élelmiszer piacon, de közvetve ennek többszörösét.
Hiányuk már kézzelfogható jelenség egyes területeken, USA mezőgazdasága évente 2 milliárd dollárt költ a megporzás támogatására.
Minden harmadik falat étel napi étkezésünkben a méhek munkájának köszönhető.
Nélkülük nem teremne pl. málna, eper, dinnye, cseresznye, meggy, barack stb.
Tudtad, hogy a hagyma, a sárgarépa, a zeller magjának a létrejötte is a méhek szorgos munkájának eredménye.
Pl. a marcipán alapanyaga a mandula is.
Tehát számuk csökkenésével az emberiség élelmiszer ellátása is veszélybe kerülhet.
Étrendünk mind mennyiségi, mind minőségi szempontból sokkal szegényebbé válna, számos vitamint és tápanyagot nélkülözne.
Mit tehetünk a méhekért?
Sajnos napjainkban a hazai méhek életterének csökkenése tapasztalható.
Igaz, hogy a repce, akác és napraforgó a 3 fő mézelő növény területe nőtt, de ezek csak 3x 10 napig virágoznak egy évben.
A maradék 5 hónapban alig- alig találnak a méhek természetes virágport és nektárt.
Segítsünk a méheknek, hiszen ők is segítenek nekünk.
Ültessünk, ha tehetünk a kertbe, cserepekbe virágzó, virágport adó növényeket.
Miért a mézelő méhek a legfontosabb beporzók?
Hiába él a Földön 20-25 ezer beporzó rovar, ezek mind egyed, mind fajszáma folyamatosan csökken.
A mézelő méheket az ember tartja életben, mert kaptártermékeivel méz, propolisz, virágpor, viasz, közvetlen bevételt biztosít a méhészek számára, akik így megélhetést adó gazdasági tevékenységként méhészkednek.
A méhcsaládok számának országos szintű változása alapvetően a méhtartás gazdaságosságától függ.
Ezzel ellentétben a többi beporzó rovar szerepe sajnos egyre csökken.
A beporzók többsége nem családban telel át, csak a bepárzott anya, aki tavasszal egyedül épít fészket, egyedül neveli fel az első generációt.
A természetes porzók száma ezért csak nyáron lesz jellemzően nagy mennyiségben jelen a természetben.
A mézelő méhek kb. 15 ezer egyedszámú családokban telelnek át, így már tavasszal is nagy számban vannak jelen a természetben, biztosítva ezzel a korai virágzású növények pl. gyümölcsösök beporzását.
Egyedül a mézelő méheket képes az ember a kaptárak mozgatásával odatelepíteni, egyedül a méhészek képesek ellátni egyes kultúrák megnövekedett beporzási igényét pl. mandula, gyümölcsösök.
Ezek tények, a mézelő méhek jelentőségéről, de ne felejtsük el a vadméhfajok sokasága szükséges a növénytermesztéshez. A mézelő méheken kívül, a sokféle vadméhfaj nélkülözhetetlen ahhoz, hogy asztalunkra mindennap élelmiszer is kerüljön.
